A Nature közölte a Stanford University School of Medicine kutatóinak cikkét, amelyben a kutatók az Alzheimer-kór kialakulásának egy új tényezőjére hívták fel a figyelmet.

A Qubit szerint Nagy Britannia 50 klinikáján egy friss eljárás segítségével vizsgálják 5 ezer önkéntes bevonásával a kognitív hanyatlással járó idegrendszeri betegségek kialakulási kockázatait.

Az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó szűrővizsgálat specifikus labordiagnosztikai vizsgálatból és egy számítógépen végezhető memória vizsgáló teszt-sorozatból áll, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.

A transzkraniális fotobiomoduláció (PBM) új és nagyon ígéretes megközelítés a demencia és különösen annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór kezelésére.

Kutatók a Science Translational Medicine folyóiratban közölt cikkükben arra a következtetésre jutottak, hogy az alváshiány is az Alzheimer-kór egyik közvetlen rizikótényezője.

Kutatók egy mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes modellel elemeztek egy országos adatbázisból származó, több mint 2000 Alzheimer-kóros betegekből származó agyi szövetminta-készletet.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Az Aging folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be kutatók arról, hogy állati modellszervezetekben a vérlemezkék depléciója hozzájárult az Alzheimer-kór klinikai tüneteinek súlyosbodásához.

Úgy is emlegetik az Alzheimer kórt, mint az agy cukorbetegségét. Kialakulhat a cukorbetegség nyomán is, de felléphet különálló egyfajta elszigetelt agyi cukorbetegségként is.

Kutatók az iScience folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be arról, hogy a Kinezin-5, más néven a KIF11 gén overexpressziója még az amiloid-béta plakkok jelenléte esetén is védelmet jelent a kognitív funkciók hanyatlásával szemben